„Minden kornak megvan a maga szépsége”-ahogyan azt szokták mondani, azonban azt talán kijelenthetjük, hogy kevés szórakoztatóbb időszak létezik, mint amikor kisgyermekként még éppen csak elkezdünk beszélni, de már megvan a véleményünk mindenről és mindenkiről, ezt pedig nem győzzük hangsúlyozni. Az ilyen gyermeki aranyköpések persze mindig váratlanul, a lehető legrosszabb időben és szituációban hangzanak el, nem ritkán kellemetlen helyzetbe hozva ezzel a szülőket vagy éppen a nagyszülőket.

 Szerencsére a nagymamáink jellemzően nem szívesen feledkeznek meg az ártatlan, de annál szókimondóbb, gyermekkori sziporkázásainkról és sok évvel később is olyan örömmel mesélik, hogy anno hogyan és milyennek láttuk a világot gyerekszemmel. Ezen felbuzdulva, mi is végeztünk egy kis kutatást, amelynek keretében összegyűjtöttük a nagymamák által legőszintébb, legédesebb és legmulatságosabbnak tartott beszólásokat.

A 2 éves húgomnak tanítottam az étkezeseket:
„- Reggel eszünk reggelit, délben eszünk ebedet, este eszünk vacsorát. Na, akkor mikor mit eszünk?
- Reggel reggelit, délben ebédet, este pedig a maradékot”

„Ha a kistestvérem azt akarta mondani, hogy gyáva nyúl vagy, akkor azt mondta helyette, hogy:
- Gyávafülű nyúl vagy!”

 „Amikor voltak a nagy széllökések pár hete akkor mondta  az egyik kislány az édesanyjának, hogy:
 – Jajj olyan volt, mintha a hátamra ült volna egy bálna.”

 „A tesóm nagyon szerette a sült csirkebőrt, viszont még olyan kicsi volt, hogy nem tudta kimondani az „ő” betűt, így az egyik vasárnapi ebédkor, amikor nagycsaláddal ebédeltünk, azt mondta az anyukájának, hogy
-  Bort kerek, kérek még bort!”
Természetesen mindenki nevetett, hogy milyen iszákos, pedig még csak 4 éves.”

A kishúgom miután megnézte a Bűbáj című filmet, utána mindig azt mondta, hogy
– A csókból születik a boldogság!”

Az öcsém csavarhúzóval kiszúrta a bicikli kereket, majd igy szólt:„Jaj, hát ez leszívódott”

 “A kisfiú előáll egy kívánságával édesanyjának, hogy mit vegyenek meg a játékboltban. Aztán elgondolkodik, majd azt mondja:
– Inkább kérjük karácsonyra, akkor ingyen van.”

 Kisgyermek faggatja az anyukáját:
“- Anya, amikor te lefekszel aludni, kivel bújsz össze?
– Apával.
– Őt öleled?
– Igen.
– Ő a te állatod?”

 „Kisgyerek kérdezi az anyukáját:
 – Anya, te nő vagy?
– Igen. Miért kérdezed?
– Hát, mert nem tudom. Nekem olyan anyának tűnsz.”

“Anyuka gyorsabb sétára noszogatja kicsi fiát, mire az mentegetőzni kezd:
– Már olyan gyorsan szedem a lábamat, ahogy csak a torkomon
kifér!”

„Kisgyerek panaszkodik az anyukájának:
– Éva néni kiabált.
– Tudod, most Andrea néni nincs ott, Éva néni egyedül van, biztos nagyon kimerült már.
– De hát nincs egyedül! Ott van vele a sok gyerek.”

 Kisfiú beszámolója a családi karácsonyi szokásokról:
„Karácsonykor apukám mindig mérges és kiabál, mert nem megy bele a fa abba a lábas tartóba, anyukám vásárol, én meg Minimaxot nézek.”

Anyuka beszélget a kisfiával a felnőttkorról:
„- Ha majd már nagy, okos felnőtt fiú leszel, akkor lesz egy külön lakásod, és akkor már nem fogunk együtt lakni, hanem te oda fogsz költözni.
- Jó, odaköltözök. Ott fogok lakni, ott fogok enni, és este visszajövök fürdeni és aludni.”

Amikor a 4 éves Kristóf telefonálni próbált otthon:
„- Anya, miért nem tudom használni a telefont?
- Mert van rajta gyerekzár.
- De honnan tudja a telefon, hogy én gyerek vagyok?”

 Az iskolás kisgyermek a számokról beszélgetett a nagyszüleivel:
„- Hol van vége a számoknak?
- A végtelenben.
- És a végtelen páros vagy páratlan szám?”

Kislány az ovis szerelméről mesél a nagymamájának:
- Mami, én olyan szerelmes vagyok a Bálintba.
- De jó! És ő te beléd? Szerinted ő is szerelmes?
- Igen, nagyon!
- És ezt honnan tudod?
- Onnan, hogy amikor ránézek, akkor szívecskéket szór a szeme.

Kisfiú ártatlan elképzelés a pénzgyűjtésről:
- Mama, ezeket az aprókat neked gyűjtöttem, hogy ha legközelebb jössz, akkor tudj nekem ajándékot venni.

 Gyerekek az óvodában, a kezdő óvó nénit faggatják:
„ -Te kislány vagy, vagy anyuka?
- Már nagylány vagyok, de még nincs kisgyermekem.
- A pocakodban sincs?
- Nem, a pocakomban sincs.
- Akkor te bizony kislány vagy!”

4 éves kisfiú az apukájának mesél az álmáról:
- Apa azt álmodtam, hogy anyával együtt elutaztunk valahova nagyon messze. Nem emlékszel hova?
- Nem tudom hova mentünk, ezt te álmodtad.
- De hát te is ott voltál!”

És ennyi…, de ezzel még korán sincs vége, hiszen a nagyszüleink sosem fogynak ki ezekből a nosztalgikus, szórakoztató történetekből. Kérdezd meg Te is a nagyidat, hogy neked gyerekkorodban milyen vicces megszólalásaid voltak. Biztosan lesz hozzá egy-két szava és örülni fog neki, hogy Veled együtt nosztalgiázhat egy kicsit!

Forrás: illuzio.cafeblog.hu, illuzio.cafeblog.hu-karácsony, pecsma.hu, koloknet.hu